H U M Á N
I I I .
MAGYARORSZÁG HELYE A BADOGLIO-TERVBEN
Szerző: HAMERLI Petra, III. évfolyam ([email protected])
Témavezetők: Dr. habil HORNYÁK Árpád egyetemi docens;
Dott. Alessandro VAGNINI ricercatore a tempo determinato
Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Interdiszciplináris Doktori Iskola,
„Európa és a magyarság a 18–20. században” doktori program, Pécs;
Università degli Studi di Roma „La Sapienza”, Facoltà di Scienze Politiche, Dottorato di Ricerca in „Storia dell’Europa”,
Róma (co-tutelle szerződéssel)
Dolgozatom témája Magyarország szerepe a két világháború közötti Olaszország jugoszláv-ellenes törekvéseiben.
Az időszakban Olaszország külpolitikai célja – az afrikai gyarmatosító ambíciókon túl – a balkáni, közép-európai és
adriai térnyerés volt. Ebben az 1918. december 1-jén megalakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság puszta létével is akadályozta, ráadásul a két államnak területi kérdések végett is volt vitája. Így Olaszország külpolitikai céljai megvalósításának első
lépését a délszláv állam kiiktatásában látta, melyet Pietro Badoglio terve nyomán tartott kivitelezhetőnek. A Badoglio-terv
Jugoszlávia bekerítését, és belülről, etnikai ellentéteinek fokozásával történő felbomlasztását célozta.
Magyarország, mely a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) rendelkezései értelmében elveszítette területének kétharmadát, fő külpolitikai céljának a revíziót tekintette, melyhez elengedhetetlennek tartotta egy nagyhatalom támogatását. Mivel
a revíziós törekvéseket főként a kisantant akadályozta, Magyarország sem idegenkedett a délszláv állam felbomlasztásától,
mely a kisantant gyengítését is maga után vonhatta.
Ennek tudatában Olaszország fontos szerepet szánt Magyarországnak a Badoglio-terv megvalósításában. Benito Mussolini a bekerítést egy, a jugoszlávok ellenfeleit, Magyarországot, Bulgáriát, Albániát és Romániát felölelő, olasz vezetés alatt álló
blokk létrehozásával képzelte el, a délszláv állam etnikai feszültéségeinek fokozására pedig a horvát és macedón szeparatisták
támogatása jelentett megoldást.
Főként olasz és magyar levéltári forrásokon és diplomáciai levelezéseken alapuló dolgozatomban a Badoglio-terv kivitelezésére irányuló olasz lépéseken túl arra keresem a választ, hogy miért éppen Magyarország jelentette Olaszország legfőbb
partnerét a jugoszláv-ellenes törekvésekben.
Kulcsszavak: Badoglio-terv, magyar–olasz kapcsolatok, olasz–jugoszláv viszony, horvát és macedón szeparatisták
1 4 .
V A J D A S Á G I
M A G Y A R
T U D O M Á N Y O S
D I Á K K Ö R I
281
K O N F E R E N C I A
H U M Á N
I I I .
HUNGARY’S ROLE IN THE BADOGLIO PLAN
Author: Petra HAMERLI, third-year student ([email protected])
Supervisors: Dr. habil Árpád HORNYÁK, associate professor; Dott. Alessandro VAGNINI, research fellow
Institution: University of Pécs, Faculty of Humanities, Interdisciplinary Doctoral School, “Europe and Hungary
in the Eighteenth-Twentieth Centuries” doctoral programme, Pécs;
University “La Sapienza” of Rome, Faculty of Political Sciences, PhD in “History of Europe”, Rome (with co-tutelle treaty)
282
1 4 .
In my paper I present the role of Hungary in Italy’s anti-Yugoslav ambitions between the two World Wars.
In this era, the main aim of Italy’s foreign policy – besides its colonial ambitions in Africa – was to reach hegemony in the
Balkans, in Central Europe and in the Adriatic. The Kingdom of Serbs, Croats and Slovenes was an obstacle to the realization
of these ambitions merely by its existence, and the two States had territorial controversies as well. So Italy thought that the
first step for realizing its political aims was to knock-off the Yugoslavian State, which could be executed by the plan of Pietro
Badoglio. The Badoglio Plan aimed for the encirclement of Yugoslavia, and to cause its disintegration by its ethnical conflicts.
Hungary, which lost two thirds of its territory because of the orders of the Treaty of Trianon signed on June 4, 1920,
aimed for treaty revision, which seemed to be unrealizable without a Great Power’s support. As the revisionist ambitions
were mainly prevented by the Little Entente, Hungary was not against the dissolution of Yugoslavia, as it could mean the
weakening of the Little Entente as well.
Being acquainted with this, Italy destined an important role for Hungary in the execution of the Badoglio Plan. To
encircle Yugoslavia, Benito Mussolini planned a block of Hungary, Bulgaria, Albania and Romania – all of them enemies of
Yugoslavia – under Italian direction, and the support of the Croatian and Macedonian separatists could intensify the ethnic
conflicts of the Yugoslavian State.
In my paper, mainly based on Italian and Hungarian archival documents and diplomatic correspondence, I present the
Italian steps for the execution of the Badoglio Plan. The main question of my paper is: why was Hungary the main partner
to Italy in its anti-Yugoslav ambitions?
Keywords: Badoglio Plan, Hungarian–Italian relations, Italian–Yugoslav relations, Croatian and Macedonian
separatists
V A J D A S Á G I
M A G Y A R
T U D O M Á N Y O S
D I Á K K Ö R I
K O N F E R E N C I A